A n�met zeneipar kevesli a jogv�delem id�tartam�t

Berta S�ndor  2005.03.12. 16:15

A n�met zeneipar azt szeretn� el�rni, hogy az eddigin�l hosszabb ideig vonatkozzon szerz�i jogv�delem a hanghordoz�kra �s hogy cs�kkents�k a m�veket terhel� �ltal�nos forgalmi ad� m�rt�k�t is.

Kor�bban m�r voltak hasonl� pr�b�lkoz�sok Nagy-Britanni�ban �s az Egyes�lt �llamokban is, ut�bbiban meg is hosszabb�tott�k a szerz�i jogv�delmi hat�rid�t. A n�met zeneipar javaslata �rtelm�ben a j�v�ben 95 �vig lenn�nek v�dettek a k�l�nb�z� hanghordoz�k. Gerd Gebhardt, a n�met Zeneipari Sz�vets�g vezet�je az el�terjeszt�st azzal indokolta, hogy m�r napjainkban is sz�mos esetben a m�v�szeknek v�gig kell n�zni�k, amint a kor�bbi m�veik egy id� ut�n kiker�lnek a szerz�i �s szomsz�dos jogok v�delme al�l.

A szakember �gy v�li, hogy az lenne a m�lt�nyos, ha a szerz�k zenesz�mai az illet� szem�lyek �let�nek v�g�ig v�delem alatt �lln�nak. R�ad�sul szerinte az is �rthetetlen, hogy Eur�p�ba egy szerz� felv�telei sokkal kevesebb ideig r�szes�lnek ilyen v�delemben, mint a vil�g sok m�sik orsz�g�ban. Ez�rt fontos a jelenlegi 50 �ves hat�r felemel�se 95 �vre.

S Gebhardtnak abban a tekintetben igaza van, hogy am�g az Eur�pai Uni�ban "csup�n" 50 �vig v�dik a szerz�i �s a szomsz�dos jogok a zenei felv�teleket, addig p�ld�ul az Egyes�lt �llamokban ez a hat�r 95, illetve 120 �v, Mexik�ban 75 �v, Ausztr�li�ban, Chil�ben, Braz�li�ban, Peruban �s T�r�korsz�gban 70 �v, Indi�ban pedig 60 �v. A zeneipar v�lem�nye szerint a k�l�nb�z� �llamokban l�v� elt�r�sek akad�lyozz�k az �ruk �s a szolg�ltat�sok szabad �raml�s�t �s ellehetetlen�tik, illetve jelent�sen megnehez�tik a piaci versenyfelt�teleket. El�fordulhatnak abszurd helyzetek is, mint p�ld�ul egy N�metorsz�gban m�r jogv�delemben nem r�szes�l� zenei albumot - amely m�s orsz�gban m�g v�dettnek min�s�l - terjeszt�j�t kal�zkod�s�rt feljelentik.

Gebhardt �gy v�li, a zenei albumokat s�jt� �ltal�nos forgalmi ad�t is m�rs�kelni kellene, mert t�l nagy �s logik�tlan megold�sok megt�tel�re �szt�nzi a kiad�kat.